Printer-friendly version

Keresztény a mormon templom?

Keresztény a mormon templom?

By:
 

A Mormon Egyház, hivatalos nevén "Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza" világszerte számos templomot működtet. Azt állítja, hogy ezek a megragadó épületek és a bennük folyó különös szertartások (pl. a halottakért való megkeresztelkedés és az örökre szóló házasság kötése) a Bibliában szereplő jeruzsálemi templom működését folytatja. Azt is állítja, hogy a Jézus és apostolai által alapított ősegyház is gyakorolta ezeket a templomi szertartásokat.

"A bibliai templom és a mormon templomok szertar tásainak összehasonlítása világosan mutatja, hogy semmi közös nincs bennük."

Mégis, amikor belépsz egy mormon templomba, kérjük, gondolkodj el a következő fontos kérdéseken:

  • Mi a bizonyíték arra, hogy a mormon templomok és a bennük folyó szertartások valamiképpen kapcsolatban vannak a jeruzsálemi templommal?
     
  • A Biblia és az ősegyház története igazoljae ilyen templomok és templomi szertartások létezését mint az eredeti keresztyénség részét?
     
  • A mormon egyház – templomainak hálózatával együtt – valóban az egyetlen igazi, "helyreállított" keresztény egyház, amint önmagáról állítja?

Ez a szórólap a fenti kérdésekre keres választ. Áttekinti a Biblia tanítását az ószövetségi templom eredetéről és céljáról, majd előveszi Jézus jövendöléseit arról, hogy az ószövetségi templomot hamarosan felváltja az újszövetségi, templomépület nélküli keresztény istentisztelettel. Ennek bizonyítéka alapján hisszük, hogy világossá válik: a mormon templomok és a bennük folyó szertartások nem Jézus Krisztus igazi evangéliumán alapulnak.

A Biblia azt mondja, hogy Mózes hordozható szentélyt épített Izraelnek (a szövetség sátra), amely hivatalos istentiszteleti helyül szolgált. Isten részletes terveket nyilatkoztatott ki Mózesnek az építésről és a működésről (2Móz 25-40. fejezet). Később, amikor Izrael népe letelepedett az ígéret földjén, a szent sátor szerepét a jeruzsálemi állandó templom vette át. Ezt a templomot Salamon építtette, szintén kinyilatkoztatott isteni terv alapján (1Krón 28:11-19). A Mormon Egyház azt állítja, hogy templomai az ószövetségi jeruzsálemi templom folytatásai. Látni fogjuk azonban, hogy ezt az állítást sem a Biblia, sem a történelem nem igazolja.

Nincs közös céljuk

A bibliai templom és a mormon templomok szertartásainak összehasonlítása világosan mutatja, hogy semmi közös nincs bennük. Gondoljunk először a bibliai templom céljára. Egyetlen feladata az volt, hogy tanítsa: szükség van a bűnök miatti engesztelésre, mert ez az élő és igaz Isten helyes imádásának előfeltétele. Az égőáldozati oltár közvetlenül a jeruzsálemi templom egyetlen bejárata előtt volt. Azt hangsúlyozta, hogy Isten csak azt szereti és fogadja el, akinek vétkeit az Ő áldozati báránya magára vette. Salamon ezt az egyetlen célt fejezte ki templomszentelési előkészületeiben: "... ki vagyok én, hogy templomot akarok építeni? Csak azért teszem, hogy ott áldozhassanak neki." (2Krón 2:5)1

Ezzel szemben a mormon templomok olyan szokatlan szertartások végzésére szolgálnak, mint a halottakért való megkeresztelkedés és az örökre szóló házasságkötés. A mormon egyház szerint e szertartások által az emberek istenekké lehetnek. Azt állítják, hogy ezek a szertartások hozzátartoztak a korai keresztyénséghez is, de a hitehagyók elszabotálták őket. Azt állítják, hogy minden más egyház hamis és hitehagyott,2 csak a mormonizmus a keresztyénség egyetlen igaz formája a világon. Ezeknek a mormon templomi szertartásoknak azonban nincs alapjuk sem a Bibliában, sem a régi zsidó irodalomban vagy a korai kereszténység történelemben.

Minden mormon templomban van egy látványos keresztelőmedence, amelyet tizenkét életnagyságú bikaszobor hordoz a hátán (lásd 2. ábra). Ennek modellje a Bibliában leírt nagy rézmedence ("réztenger"), ami Salamon templomán kívül, az ajtó előtt volt (2Krón 4:2,15 lásd 1. ábra). A bibliai templom medencéje azonban nem szolgált keresztelés céljára, ahogy a mormon egyház tanítja, hiszen a keresztény keresztség újszövetségi rendelés. A Szentírás egyszerűen azt mondja, hogy a papok használták mosakodásra az állatáldozatok után, a szentélyben való szolgálatra készülve (2Móz 30:18-20, 2Krón 4:2-6). Később majd azzal is foglalkozunk, hogy nincs bizonyíték a Bibliában vagy az ősegyház történetében, amelynek alapján a mormon templomnak a halottakért való megkeresztelkedést kellene szolgálnia. A halottakért való megkeresztelkedés se nem zsidó, sem nem keresztény gyakorlat. Ellentmond az Újszövetség keresztségről és üdvösségről szóló tanításának.

A bibliai templomban az örök házasság mormon templomi szertartását sem végezték soha. A Biblia, a régi zsidó irodalom vagy a korai keresztyénség története egyetlen egyszer sem említ ilyesmit. Ellenkezőleg, Pál a Róm 7:2-ben világosan tanítja, hogy a házasság csupán a halandó életre szól: "a férjes asszony, amíg él a férje, hozzá van kötve a törvény szerint". Ahogyan Jézus is tanította: "Mert a feltámadáskor nem nősülnek, férjhez sem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyben" (Mt 22:30). Az örök házasság mormon szertartása sem keresztény vagy bibliai gyakorlat.

Megsérti a bibliai rendelkezéseket

A másik megfontolandó érv, hogy a mormon templomokban Istennek sok, a bibliai templom számára kinyilatkoztatott rendelkezését megsértik. Íme négy példa:

  1. Isten csak egyetlen templomot jelölt ki. Izraelnek csak egyetlen temploma lehetett, ami arra utalt, hogy csak egyetlen igaz Isten van (5Móz 12:5,13-14, 16:5-6). Ezzel szemben a mormon egyház számos templomot tart fenn, megsértve ezt az isteni rendelkezést.
     
  2. Csak a papoknak volt engedélyezett a belépés a bibliai templomba. A jeruzsálemi templom szentélye két helyiségből állt, egy külső terem, amelyet "szent helynek" neveztek, és vastag függöny vagy kárpit választotta el a belső helyiségtől, a "szentek szentjétől" (lásd 1. ábra). Az imádkozók egyikbe sem léphettek be, az udvarban lévő égőáldozati oltárnál nem mehettek tovább – még Izrael királya sem.3 Működése idején, az ószövetségi időkben az ároni papság szolgált a szentélyben a nép képviseletében. Mivel a mormon templomi szertartásokra nem csak a papoknak megengedett a belépés, ez a gyakorlat is sérti a bibliai kinyilatkoztatást.
     
  3. A bibliai templom minden szertartása nyilvános volt. Bár csak a papok léphettek be, tevékenységük részletesen fel van jegyezve a Szentírásban (2Móz 30:7-10, 3Móz 4:5-7,16:1-34, 24:1-9).4 A Biblia óvja a keresztényeket a titkos cselekményekben való részvételtől (Mt 10,26-27; Ef 5,11-12). Jézus is kijelentette, hogy nincs titkos tanítása: "Én nyilvánosan szóltam a világhoz ... titokban nem beszéltem semmit." (Jn 18:20) A mormon egyház ezzel szöges ellentétben ragaszkodik ahhoz, hogy titokban tartsa templomi szertartásait.
     
  4. A Biblia az ároni papságnak az egyenesági leszármazás szigorú követelményét állítja fel. Nagyon határozottan tanítja, hogy csak a Lévi törzséből származó férfiak és Áron családjának leszármazottai jogosultak papi szolgálatra a templomi szentélyben (4Móz 3:10, 2Móz 29:9, 4Móz 18:1-7).5 A Nature rangos brit természettudományos folyóiratban egy nemrég publikált tanulmány genetikai kapcsolatot talált mai zsidó férfiak között, akik papi származásúnak tekintik magukat. Ez is támogatja a bibliai Áronra visszanyúló, több mint 3000 éves közös származásukat.6 A mormon egyház állítása szerint helyreállította az ároni papságot, de teljesen figyelmen kívül hagyja a Szentírásban az egyenesági leszármazás követelményét.

Ez tovább súlyosbítja a Mormon Könyvével kapcsolatos kifogásokat. A benne szereplő népről (Kolumbusz előtti, nefitáknak nevezett héber bevándorlók) azt állítja, hogy templomaik voltak, és "mindent Mózes törvénye szerint" végeztek (2Nefi 5:10, 25:24). Mégis József (1Nefi 5:16, vagy Manassé, vagy a Józseffel kapcsolatos "fél törzsek", Alma 10:3), és nem Lévi törzse leszármazottaiként szerepelnek. Ezért a Mormon Könyvének népe között nem lehetett valódi ároni papság.7

A templom feladata megszűnt

Földi szolgálatának végén Jézus megjövendölte a jeruzsálemi templom lerombolását (Mt 24:1-2). Ezt mondta a tanítványainak: "Bizony mondom néktek: nem marad itt kő kövön ...."
 



 

A prófécia 70-ben be is teljesedett, amikor Titusz, római hadvezér lerombolta a templomot. Azóta sem épült újjá. Jézus azt is mondta, hogy a templomi istentiszteletet másmilyen istentisztelet fogja követni, amelyhez nem lesz szükség templomépületre: "eljön az óra, amikor nem is ezen a hegyen, nem is Jeruzsálemben imádjátok az Atyát. ... De eljön az óra, és az most van, amikor az igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát, mert az Atya is ilyen imádókat keres magának." (Jn 4:21-23)

Krisztus halálakor drámai esemény jelezte a templomi istentisztelet végét. Az evangélium feljegyezte, hogy Jézus halálának pillanatában "a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt." (Mt 27:51, Mk 15:38, Lk 23:45) Álljunk meg egy pillanatra ennek a rendkívüli eseménynek az újszövetségi magyarázatánál! Ez mutatja ugyanis, hogy Jézus engesztelő kereszthalála szükségtelenné tette a templomi rendszert (és így érvénytelenné a mormon templomokat is).

A templom vastag kárpitja (lásd 1. ábra) útjában volt annak, hogy a papok belépjenek a templom belső helyiségébe, a szentek szentjébe. Ez a belső szentély képviselte Isten szent és dicsőséges jelenlétét. A szentek szentjébe csak a főpap léphetett be, évente egyszer, a nagy engesztelési ünnepen (jóm kippúr). Belépéskor az áldozati állatok vére volt rajta, engesztelésül a nép bűneiért. A kárpit azt jelezte, hogy az Isten jelenlétébe lépést a régi szövetség nem igazán biztosította. A Zsid 9:8 szerint: "A Szentlélek ezzel azt jelenti ki, hogy amíg az első sátor fennáll, addig nem nyílik meg a szentélybe vezető út". Régi zsidó hagyomány szerint a vastag templomkárpit olyan erős volt, hogy két pár ökör ellenkező irányba húzva sem tudta szétszakítani.8 Ez a felülről az aljáig való kettéhasítás Krisztus halálának pillanatában bizonyosan Isten természetfeletti cselekedete, az ég válasza volt az ő egyszer s mindenkorra érvényes keresztáldozatának megtörténtére. (A mormon templomokban a keresztény templomokkal ellentétben nincs kereszt.) A hívőknek a Krisztusban való hit által most már szabad útjuk van Isten igazi jelenlétéhez. Az Újszövetségben a Zsidókhoz írt levélben ezt olvassuk: "Mivel ilyen nagy főpapunk van, Jézus, az Isten Fia, aki áthatolt az egeken ... Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk" (Zsid 4:14-16, lásd még 6:19, 10:19-22).

A kárpit meghasadása a templomi istentisztelet szertartási rendjének a végét jelezte. Mára ez a rend feleslegessé vált, nincs többé szükségünk emberi főpapra vagy templomra. Az új szövetségben Jézus Krisztus, az alapító a hívők főpapja, mégpedig a mennyei szentélyben. Ezért a mormon egyház tanítása szerinti "keresztény templom" nem más, mint önmagát kizáró fogalom.
 



Jegyzetek 

1. A bibliai idézetek a Magyar Bibliatársulat által 1990-ben kia-dott, revideált új fordításból valók.

2. A mormon írásokban olvashatunk az alapító Joseph Smith első látomásáról. Állítása szerint Isten azt mondta neki, hogy minden "szekta" [értsd: keresztény egyház] "hitvallása utálatos őelőtte, és tanítói hamisak..." Igazgyöngy, Joseph Smith története 1:18-1

3. Az ároni papság kivételével a szentélyből való kizárást drámaian érzékelteti Uzzijjá júdeai király esete. Szándékosan lépett be a szent helyre, hogy illatáldozatot mutasson be. A papok eléálltak, hogy kiűzzék: "Nem a te dolgod, Uzzijjá, hogy illatáldozatot mutass be az Úrnak, hanem Áron fiaié, a papoké, akiket azért szenteltek föl, hogy ők mutassák be az illatáldozatot. Menj ki a szentélyből, mert vétkeztél, és ez nem válik dicsőségedre az Úristennél" (2Krón 26:18). Mivel Uzzijjá nem hallgatott a figyelmeztetésre, Isten leprával verte meg, és a papok erővel kivezették a templomból.

4. Lk 1,10 beszámol a köznép papi szolgálattal kapcsolatos ismeretéről és érdekeltségéről. A papok napi kötelességei közé tartozott, hogy füstölőáldozatot, jelképes imádságot mutassanak be a szent helyen (Zsolt 141:2, Jel 5:8, 8:4), a füstölőáldozati oltár közvetlenül a kárpit előtt volt (lásd 1. ábra). A Biblia megjegyzi, hogy amikor Zakariás volt szolgálatban, "a nép egész sokasága ... kint imádkozott a füstölőáldozat órájában" (Lk 1:10). Kétségkívül azért imádkoztak, hogy az Úr fogadja el Zakariásnak a nevükben végzett szolgálatát.

5. A lévita férfiak, akik nem Áron családjából származtak, alárendelt szolgálatokat láttak el a papok felügyelete alatt (4Móz 3:5-9).

6. A Karl Skorecki professzor (Ramban Medical Centre, Technion – Israel Institute, Haifa) által vezetett kutatócsoport "nyilvánvaló különbségeket talált az Y-kromoszóma haplotípusok gyakoriságában zsidó papok és laikusok között." Vagyis ezt a genetikai egyezést megtalálták mind az askenázi, mind a szefárd közösségekben azok között, akik papi származásúnak mondták magukat. Az Y kromoszóma csak a férfiakban található, és az apától öröklődik. "Y Chromosomes in Jewish Priests", Nature, Vol. 385, 2 January 1997, p. 32.

7. Bár Áron neve 48-szor fordul elő a Mormon Könyvében, sohasem utal a bibliai Áronra vagy az ároni papságra. Íme néhány, az Ószövetségben előforduló, a szövetség sátrával / templommal kapcsolatos kifejezés (zárójelben a gyakoriság), amely egyszer sem szerepel a Mormon Könyvében: rézmedence (13), tömjén (121), szövetség ládája (48), Áron fiai (97), a szövetségláda aranyfedele (26), engesztelési ünnep (21), sátoros ünnep (17), pászka (59), az Úr háza (627).

8. M. R. DeHaan, The Tabernacle (Grand Rapids: Eerdmans, 1955, p. 115)
 



További információ:
Apológia Kutatóközpont
H-1576 Budapest, Pf 22,
www.apologia.hu